Az intelligens kamerarendszerek az utóbbi években ugrásszerű fejlődésnek indultak.
Képzeljük el, hogy a tömegrendezvényeken alig látunk néhány biztonsági őrt, vagy a plázákban is csak 1-2 vagyonőr sétál és mégis a háttérből mindent látnak, jelzéseket küldenek és proaktívak…
Lehetséges!
A nem túl távoli jövőben − mondhatnám, hogy a küszöbön az áttörés − óriási változások várhatóak a vagyonvédelem számos területén.
A humán erőforrás önmagában már a múlté, hiszen hogy lenne képes bárki is figyelni néhány kameraképnél többet? Azokat is csak meglehetősen rövid ideig. A legtöbb termelő üzemben 20-30, vagy még inkább 100-200 vagy ennél is több kamera küldi az anyagot a diszpécsernek, aki általában egyedül vagy maximum harmadmagával próbálja feldolgozni a látottakat és kiszűrni belőle a releváns információkat.
Számos gyártó és fejlesztő cég évek óta azon dolgozik, hogy megoldást találjon, erre a világszintű vagyonvédelmi problémára: a kameraképek információit valós időben feldolgozni, a másodpercek tört része alatt kiértékelni és jelzéseket, riasztásokat (hangjelzés, fényjelzés) küldeni a figyelő személyzetnek, azonnali beavatkozást lehetővé téve számukra –és tegye mindezt úgy, hogy nem számít hány kamera képét kell feldolgozni.
Tehát a cél: hatékonyan használható, illetve proaktív képtartalom előállítása. Mi történik? Hol történik? Várhatóan mi fog történni?
A kamerarendszerek három fő részből állnak: hardver, szoftver, és orgver.
A hardver foglalja magában az eszközöket, a szoftver a rendszer felprogramozását, míg az orgver a felhasználók betanítását és a felhasználással kapcsolatos összefüggések együttesét jelenti. A legtöbb biztonságtechnikai szakember főleg a rendszer mérnöki oldalára koncentrál (hardver, szoftver) és többnyire megfeledkeznek a beavatkozó emberről, az operátorról. Különösen ezen a harmadik területen (orgver) jelent nagy lépést előre az intelligens kamerarendszerek megjelenése.
A fejlett algoritmusokkal ellátott intelligens rendszer alapvetően magasabb biztonsággal detektál lényeges eseményeket, mint akár a legéberebb operátor! A rendszámfelismerő rendszerek közel 100 %-os pontossággal működnek, de a bóklászó egyéneket felismerő algoritmus is közel 80%-os bizonyossággal azonosít be olyan személyeket, akiket célszerű ellenőrizni! A legképzettebb és felkészültebb kezelő sem képes szakadatlan koncentrációval és hatékonysággal detektálni releváns eseményeket, különösen hosszabb időszak alatt és nagyszámú kamerakép esetében.
Na de miben is tud kiemelkedő segítséget-támogatást nyújtani egy intelligens kamerarendszer?
A VCA (Video Content Analysis), azaz video tartalom elemzés az az eljárás, melyben az IP kamerák a beérkező adatok alapján eseményeket, gyanús tárgyakat, személyeket ismernek fel.
Előre beprogramozott sémák alapján elemzik, illetve statisztikailag megbecsülik a változások okait.
Ezeket az előre betárolt sablonokat összehasonlítják a valós idejű képi anyaggal.
Amennyiben eltérést érzékelnek a rögzített mintákhoz képest, úgy elindítják a képanyag rögzítését és riasztást generálnak.
A videó algoritmusok évről évre folyamatosan fejlődnek.
Míg a kezdeti VMD (Video Motion Detection) algoritmusok csupán mozgások detektálására voltak alkalmasak, addig a mai VCA-k már a mozgáson belül olyan magatartás minták kiszűrésére is képesek, mint például a bóklászás, elhagyott tárgy, vagy akár antiszociális magatartás.
Ezek a video tartalom elemző szoftverek még sok téves riasztást produkáltak, így szükség volt egy új elemzés kifejlesztésére: IVMD (Intelligent Video Motion Detection) intelligens mozgásérzékelés detektálása, mely tulajdonképpen a VCA szoftver továbbfejlesztett verziója.
A hatékonysága főként a háttérfelismerő algoritmusban rejlik, mely folyamatosan alkalmazkodik a háttér esetleges változásaihoz (mozgó faágak, falevelek, árnyékok, felhők, köd, havazás és hasonló jelenségek) így azok nem váltanak ki téves riasztásokat, ráadásul a rendszer képes tanulni, az általa adott jelzésekből és az operátor visszajelzéseiből folyamatosan alkalmazkodik az egyedi igényekhez és napról napra pontosabban, hatékonyabban látja el feladatát.
A videó képanalízis folyamata:
Video képsor jelenetekké, képekké bontása.
Előtér és háttér elkülönítése.
A kiválasztott objektum követése képkockáról képkockára.
A megfigyelt objektum azonosítása és osztályozása.
Az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy a video tartalom analízis számos területen is jó eredményekkel használható. A felhasználási lehetőségek sora folyamatosan bővül.
- Mozgásérzékelés
- Hangérzékelés
- Bóklászás érzékelés
- Objektumkövetés
- Arcfelismerés
- Vonalátlépés érzékelés (virtuális kerítés)
- Rendszámfelismerés
- Eltűnt tárgyak (lopás) érzékelése
- Sebességérzékelés és forgalomszámlálás
- Elhagyott (idegen) tárgyak érzékelése
- Kamera elleni szabotázs érzékelése
- Haladási irány megfigyelése
- Zsúfoltságdetektálás
- Kijelölt útvonal elhagyása
- Tiltott sávhasználat detektálása
- Hőkameraként (pl határsértők detektálása)
Az okos rendszerek előszűrik a hatalmas mennyiségű képi információt és ezáltal elvégzik a munka oroszlánrészét. Az operátoroknak így már csak az érdemleges eseményekre kell reagálniuk. Természetesen intelligens, beavatkozásra felkészített szakemberekre mindig szükség lesz!
Fontos kiemelni és tudatosítani magunkban, hogy az okos rendszerek fáradhatatlanok, következésképpen nem csupán néhány óráig, hanem folyamatosan, éjjel-nappal, hiba nélkül képesek feladatukat ellátni! A megfigyelőrendszerbe beépülő intelligens videotartalom-elemzés növeli az elérhető biztonságot. Biztosítja, hogy a megfigyelés hatásfoka ne csökkenjen a fáradtság, figyelemelterelés miatt vagy a túl nagy mennyiségű mozgási esemény megfigyeléséből fakadóan.
Miért éppen intelligens kamerarendszer?
Összefoglalva négy alapvető tényezőt emelnék ki, amely miatt egy folyamatosan teret hódító, előremutató rendszerről beszélünk: kiváló képminőség, hatékony adatátvitel, kis tárhelyigény és intelligens képelemző funkciók. Bár elmondhatjuk, hogy a bekerülési költségük némileg magasabb a hagyományos rendszernél, viszont ár/érték arányban viszonylag rövid idő alatt megtérül, sőt, legtöbb esetben a korábban telepített IP rendszerrel összeintegrálható és azt is „felokosítja”.
A haladást mi sem bizonyítja jobban, minthogy megépül az ország első „okosvárosa” Miskolcon, amelynek keretein belül 500 darab magas felbontású, nagy látószögű, esetenként infra megvilágítással és fűtéssel ellátott megfigyelő kamerát telepítenek. Ezen eszközök az általános feladatok mellett − mint rendszám vagy arcfelismerés − speciális funkciókkal is felvértezve érkeznek. Például hőkameraként is működhetnek, de elveszett vagy otthagyott tárgyak, egészségügyi vészhelyzetek észlelésére is alkalmasak lesznek.
A kamerarendszerrel egy időben több környezeti szenzor kerül telepítésre. Ezzel egy olyan információs rendszer kerül kialakításra, amely az aktuálisan jellemző környezeti értékek megfigyelésére és elemzésére lesz használható, mind a lakosok mind a város vezetői számára.
A rendszer azért lesz igazán okos, mert video-elemző megoldásokkal, különböző elemző, értékelő, szűrő és riasztási funkciókkal támogatja a rendőrség tevékenységirányító központját – ugyanis közvetlen összeköttetésbe kerül a központtal.
Ennek megfelelően az egyes riasztási események alkalmával a rendőrség szakemberei dönthetik el, hogy a beavatkozási, intézkedési küszöbszintet eléri-e az esemény, vagy elegendő a városi rendészet beavatkozása. Ezzel a feladatok tervezése, szervezése, irányítása és koordinációja is egy magasabb, intelligens szervezettségi szintre kerül. Egyedülálló az is, miszerint a most meglévő 280 kamerát is a rendszerbe integrálják, amely elemeiként is fejleszthető, továbbépíthető.